MAJMOKRÓL...
ERDEI EMBEREK
Az Emberszabású majmoknak nincs farkuk. Képesek felegyenesedve járni, és tovább élnek, mint más majmok. Habár a négy végtagjukat használják, a mellsõkkel nem tenyéren, hanem ujjaikat behajlítva, az ujjperceikre támaszkodnak. Az emberszabású majmok közül az orángután Délkelet-Ázsiában, a csimpánz és a gorilla Afrikában honos.
Mindent A gorillákról...
Hogyan tölti napjait?
Evéssel vagy lustálkodással foglalja el magát, fára - nagy testsúlya miatt - csak fiatal korában mászik.
Érdekesség:
A gorillakölykök hároméves korukig maradnak az anyjukkal.
Ki a "Fõnök"?
Az ezüsthátû, teljesen kifejlett hím. A fennhatósága alá tartozik néhány nõstény, kölykeik, valamint a "Trónbitorlásra" törekvõ, ivarérett hímek. A "Fõnök" vezeti a legjobb táplálékot nyújtó helyekre a kis csapatot, és ha kell, megvédi õket.
Érdekesség:
A gorillák szinte egész nap esznek, közben rövidebb-hosszabb pihenõt tartva.
Hogyan telik a "Kölyökidõ"?
Az újszülött gorilla alig 2 kg-os. Féléves korában már tud járni, és 2, 5-3 évig számíthat anyatejre. A nõstény kb. 7 évesen válik ivarérette - ekkor 90 kg-os. A hím kb. 15 évesen válik felnõtté - a kifejlett példány (álló helyzetben) elérheti az 1, 8 m magasságot, testtömege pedig kétszer annyi, mint a nõstényé.
Veszélyes állat?
Egyáltalán nem, bár elsõ ránézésre félelmetesnek tûnhet. A legnagyobb fõemlõs valójában az egyik legbékésebb állat. Az emberre egyáltalán nem veszélyes, sõt ha megfelelõen közelítjük meg, megtûri a jelenlétünket.
Érdekesség:
A gorillák erõs fogai nem ragadozófegyverek: a hatalmas mennyiségû növényi táplálék elfogyasztását segítik.
Tudtad, hogy...
Akárcsak a csimpánz vagy az orángután, levelekbõl és ágakból készít magának fészket a földön vagy az alacsonyabban lévõ faágakon.
Mindent a csimpánzról...
Érdekesség:
A törpe csimpánz testfelépítése és genetikája hasonlít leginkább az emberéhez.
Milyen "Evõeszközöket" használ?
A keményebb héjú gyümölcsöket, magokat egy kõre teszi, és egy másikkal ütögetve kinyitja. Kedvenc csemegéi, a termeszek otthonába viszont egy lecsupaszított botot helyez, s miután kihúzta "Evõpálcikáját", gondosan lenyalja róla a rovarokat. (Erre a módszerre azért van szükség, hogy meg ne csípjék a kezét.)
Hogyan iszik?
Erre a célra "Szivacsot" használ, amit összerágott levelekbõl gyárt. Ezt mártja bele a vízbe, majd lassan kifacsarva iszik belõle.
Hol alszik?
Minden este fekvõhelyet készít magának a kiválasztott fán. Építõanyagul gallyakat és leveleket használ, melyek esetenként takaróul is szolgálnak. Emberszabású rokona, az orángután is hasonló módon "Ágyaz meg" magának.
Tudtad, hogy...
Étkezés után jólesik a pihenõ, amit a csimpánzok vérmérsékletük és koruk szerint hancúrozással, bundatisztogatással vagy lustálkodással töltenek.
Mindent az orángutánról...
Mirõl kapta nevét?
A maláj eredetû szó "Erdei ember"-t jelent, mely egy õsi legendára vezethetõ vissza. Eszerint egy kitaszítottá vált ember otthonra lelt az erdõben, s az õ utódai az orángutánok.
Tudtad, hogy...
A 100 kg-os hím és a 40 kg-os nõstény egyaránt biztosan mozog az õserdõ fáin.
Intelligens-e?
De még mennyire! Fő táplálékául a gyümölcsök szolgálnak, melyek különböző időben érnek be. Ő viszont nem bízza a véletlenre a dolgot, pontosan megfigyeli és megőrzi memóriájában, mikor és hol érdemes szüretelnie. Szomjának oltásához pedig a kezét használja "pohárként": belemártja a vízbe, majd a szájába csepegteti róla a vizet.
Tudtad, hogy...
A kis orángután 3-4 évig anyja "ellenőrzése" alatt áll, aki odaadóan gondozza. 4 évesen azonban már a vele egykorúak társaságát keresi, és egyre önállóbbá válik.
Magányosan vagy családban él?
Azon ritka majmok egyike, melyek szinte teljesen magányosan élnek, leszámítva a párzási és az utógondozási időszakot.
Tudtad, hogy...
A kifejlett hím feltűnő torokzacskót és ún. pofaduzzanatokat visel.
Hát, azthiszem enyi a majmokról...A következő téma a tigris.